Lehet, hogy Mark Rutte holland kormányfő és pártja megnyerte az előző napi parlamenti választásokat, de a Hága és Ankara között zajló diplomáciai konfliktusban elvesztette egyik barátját, Törökországot - mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön az északnyugat-törökországi Sakaryában mondott beszédében.

Szavait Európának címezve a török elnök feltette a kérdést: „Mi közötök a török népszavazáshoz?" Hollandiához szólva pedig azt mondta: „Ezeknél nincs civilizáció. Demokráciáról és szabadságjogokról adnak leckéket a világnak, ugye? De amikor a saját érdekeikről van szó, a legcifrább fasiszta magatartást tanúsítják. Meg azt is mondom, hogy neonácik. Az zavarja őket" Az elnök időnként tegezésre váltott: „Srebrenicában 8354 muzulmán testvérünket legyilkoltátok. Azt mivel magyarázzátok?" „Mindet elégették, egy részüknek még a sírhelye sem ismert. Kár a demokráciájukért, az európai uniós értékeikért, a jogaikért" - mondta Erdogan.

„Európa megindította a háborút a kereszt és a félhold között”

Az Európa Unió Bíróságának arra a keddi ítéletére reagálva, miszerint nem minősül közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek, ha egy vállalkozás belső szabálya a munkahelyen megtiltja minden politikai, filozófiai vagy vallási jelkép látható viselését, Erdogan kifejtette: Európa megindította a háborút a kereszt és a félhold között, a kontinens sebesen halad a második világháborút megelőző napok felé.

A török elnök a tavaly márciusban az Európai Unió és Törökország között aláírt megállapodásnak arra a pontjára is kitért, amelynek értelmében a görög szigeteken tartózkodó menekültek közül azokat, akik március 20. után keltek át az Égei-tengeren és nem nyújtottak be menedékkérelmet vagy menedékkérelmét elutasították, Törökország visszafogadja. „Mindazok után, ami szombaton Rotterdamban történt, milyen visszafogadásról lehet szó?" - kérdezte Erdogan, hozzátéve, hogy a Nyugat tegyen le erről.

Nem kampányolhatnak Hollandiában a török miniszterek

Ankara azért szidalmazza Hollandiát, mert az visszautasította, hogy török miniszterek Rotterdamban részt vegyenek a török elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i népszavazás kampányrendezvényein. Az alkotmánymódosításról szóló referendum célja az Erdogan által szorgalmazott elnöki rendszer bevezetésének előkészítése.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerdán késő este a 24 TV török hírtelevízióban bejelentette: Ankara teljesen elállt a menekültügyi megállapodásnak attól a részétől, amelynek értelmében Törökország visszaveszi az illegális migránsokat Görögországból. „Ezt már nem hajtjuk végre" - fogalmazott a tárcavezető. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a vízummentességgel ámította a törököket.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Ankara felülvizsgálja a menekültek visszatartására vonatkozó vállalásait is, és ha a (vízummentesség megadására vonatkozó) feltétel nem teljesül, a török kormány bármely pillanatban egyoldalúan véget vethet a megállapodásnak.

A tavaly márciusban létrejött megegyezés értelmében az EU minden olyan migránst visszaküldhet Törökországba, aki illegális úton érkezett valamelyik görög szigetre, és nem kapott menekültstátust. Cserébe az EU minden visszaküldött szíriai állampolgár helyett törvényes úton befogad egy-egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Az EU pénzügyi támogatásokra is ígéretet tett, és vállalta, hogy felgyorsítja a török vízumkötelezettség megszüntetését célzó, 2013-ban elkezdett folyamatot. Ennek egyik előfeltételéül azonban a vitatott terrorellenes törvény enyhítését szabta. A török vezetés erre nem hajlandó, és többen azt vetik a szemére, hogy a jogszabályokat a politikai ellenzék és egyes újságírók elhallgattatására használja fel. Az unióval kötött megállapodás egyik rendelkezéseként Törökország vállalta, hogy megakadályozza az újabb migrációs útvonalak kialakulását a szárazföldön, illetve a tengeren is. A török partokról induló migrációs hullám jórészt elapadt a megállapodás hatályba lépése óta.